Új kormányrendelet GYIK

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet módosítása. (104/2011 (VI.29.), 559/2013.(XII.31.))

 

 1.Kötelező-e a rendeletnek megfelelően újrakötni a 2011. július 7. előtt megkötött elszámolási szerződéseket? Igen kötelező!

3. § A Vhr. a következő 23/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépi:

(2) E rendeletnek a Mód. Korm. rendelettel megállapított rendelkezései alapján a tulajdonosi közösség és a megbízott közötti, a Mód. Korm. rendelet hatálybalépése előtt kötött szerződéseket legkésőbb a 2014. január 1-jét követően induló első elszámolási időszak kezdetéig kell módosítani.

 

2. Alkalmazhatók-e elpárologtatás elvén működő fűtési költségmegosztók? A 2011. július 7. előtt felszerelt készülékek továbbra is használhatóak, de a rendelet hatálybalépését követően már nem lehet új szereléseknél alkalmazni.

3. § A Vhr. a következő 23/A. §-sal egészül ki:

 (3) Párologtatós fűtési költségmegosztó a Mód. Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően alkalmazott párologtatós fűtési költségmegosztó cseréje esetén alkalmazható.”

 

3. Milyen költségek felosztására vonatkozik a rendelet? A rendelet értelmében a fűtési célra felhasznált hőmennyiség felosztására alkalmazható, tehát az alapdíjra nem.

 

4. Mikor változtatható az elszámolási szerződés? Egy elszámolási időszakon belül nem változtatható, azaz pl. februári közgyűlésen hozott felosztási arányokra vonatkozó döntés esetén a módosított elszámolási szerződés alapján csak a következő fűtési időszak költségei oszthatók fel, adott szezoné nem.

17/B. § (1) A felhasználási helyen az egyes épületrészekre vonatkozó, fűtési célra felhasznált hőmennyiség és díjának megosztására szolgáló díjmegosztási arányok (a továbbiakban: a fűtési díjmegosztási arányok) meghatározása a felhasználási hely tulajdonosi közösségének – társasház esetében a szervezeti-működési szabályzat, lakásszövetkezetnél az alapszabály rendelkezéseivel összhangban meghozott – döntése alapján a következő módokon történhet:

a) az épületrészek fűtött légtérfogata alapján, vagy

b) fűtési költségmegosztók alkalmazásával, a 17/E. vagy 17/F. §–ban foglaltak szerint.

(2) A fűtési díjmegosztási arányokat a tulajdonosi közösség legalább egy elszámolási időszakra állapítja meg úgy, hogy a fűtési díjmegosztási arányok összege 100%. A fűtési díjmegosztási arányok egy elszámolási időszakon belül nem változtathatók.

 

5. Milyen felosztási arányok választhatók? 30% és 50% között választható a légtérfogat arányos rész úgy, hogy a légtérfogat arányában és a fogyasztás arányában felosztandó hányadok összege 100% kell legyen.

 

6. Van-e valamilyen felső korlátja az egy lakásra eső fogyasztásarányos résznek? Igen. A fogyasztásarányos rész nem lehet nagyobb a fajlagos hőfelhasználás 2,5-szeresénél. Ennél magasabb fogyasztási értékek esetén a költségmegosztást végző cégnek kell az elszámolás elkészítése során a 2,5-szeres értéknél magasabb értéket csökkenteni, „visszavágni”.

17/E. § (1) Ha a tulajdonosi közösség fűtési költségmegosztók alkalmazásáról döntött, akkor az elszámolási időszakban igénybe vett fűtési hőmennyiségnek legalább 30%-át, de legfeljebb 50%-át az épületrészek fűtött légtérfogata arányában, a fennmaradó részét fogyasztásarányosan, a fűtési költségmegosztók leolvasott adatainak alapulvételével és azoknak a 6. mellékletben meghatározott korrekciós tényezőkkel történő módosításával számított értékei arányában kell az épületrészek között felosztani. A fogyasztásarányos hányad épületrészekre történő felosztásának számítása során az egyes épületrészekre figyelembe vett fajlagos fűtési hőfelhasználás nem lehet nagyobb a felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználása 2,5-szeresénél.

 

7. Kötelező-e alkalmazni a helyiség elhelyezkedéséből adódó korrekciós számítást? Igen, kötelező. A rendelet részletesen szabályozza az alkalmazásra kerülő korrekciós értékeket. Ezektől kizárólag abban az esetben lehet eltérni, ha erre megfelelő szakirányú végzetséggel rendelkező, a tanúsítvány elkészítésére jogosult személy ezt energetikai tanúsítvánnyal, részletes számítással igazolja.

17/F. § (1) Ha a felhasználási hely tulajdonosi közössége – társasház esetében a szervezeti-működési szabályzat, lakásszövetkezetnél az alapszabály rendelkezéseivel összhangban – a 17/E. §-tól eltérő költségmegosztási módszert fogad el, akkor azt az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló jogszabály szerinti energetikai tanúsítvánnyal, megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező tanúsítványt végző által valamennyi épületrészre kiterjedően elkészített, a felhasználási helyre vonatkozó részletes energetikai számítással kell alátámasztani.

 

8. Milyen fűtőtesteknél alkalmazható a fűtési költségmegosztó? Csak olyan fűtőtestek esetében, ahol a szabályozhatóság biztosított. Ennek megfelelően minden olyan esetben, ahol a szabályozhatóság a falazat megbontása nélkül kialakítható, akkor ezt (adott esetben utólag, a szerződés módosítását megelőzően) el kell végezni.

17/C. § (1) A fűtési díjmegosztási arányok meghatározásához fűtési költségmegosztók akkor alkalmazhatók, ha

b) a felhasználási hely valamennyi épületrészében, ahol az a falazat megbontása nélkül műszakilag megoldható, a hőleadó készülékek hőleadása szabályozható.

 

9. Hogyan kell az elszámolás elkészítése során figyelembe venni azon fűtőtestek fogyasztását, amelyekre a fűtési költségmegosztókat műszaki okból nem lehet felszerelni? Ezen radiátorok figyelembe vétele a rendelet 17/E. § („) bekezdése alapján számítással történik, tehát ezeket a radiátorokat sem szabad figyelmen kívül hagyni (még akkor sem, ha műszaki okok miatt szabályozó és költségmegosztó nem szerelhető fel); ezeket a radiátorokat – amennyiben az elszámolási rendszerben eddig nem szerepeltek - az elszámolási rendszerbe fel kell venni.

17/E. § (2) Ha az épületrészen belül nem lehetséges fűtési költségmegosztó felszerelése valamennyi hőleadó készüléken, akkor azon hőleadó készülékek hőleadását, amelyek esetében a fűtési költségmegosztók felszerelése műszaki okból nem lehetséges, a felhasználási helyen felszerelt hőleadó készülékek egységnyi teljesítményére eső átlagos fogyasztás és a hőleadó készülék teljesítményének szorzataként kell számítással meghatározni és figyelembe venni.

 

10. Hogyan kerül meghatározásra azon épületrészek fogyasztása, ahol nem tették lehetővé a fűtési költségmegosztók felszerelését, a költségmegosztók leolvasását, esetleg azokat leszerelték, vagy bármely készülék plombája sérült? Ezen épületrészek fogyasztásának meghatározása a Rendelet 17/E. § (3) bekezdésében meghatározott számítással történik – ilyen esetekben az átlagfogyasztás 2,5-szeresét kell az érintett lakás fogyasztásaként meghatározni.

17/E. § (3) Az épületrészre jutó fűtési díjmegosztási arányt a felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználásának a 2,5-szerese és az épületrész fűtött légtérfogatának szorzatából számított hőmennyiség figyelembevételével kell meghatározni